Színtévesztőknek

Tesztelje a színlátását!

TUDTA -E? - hogy a világon több, mint 200 millió ember színtévesztő? - hogy a színtévesztés több, mint 100 szakmából zárhatja ki? - hogy EGY KORREKCIÓS SZEMÜVEG JAVÍTHAT A SZÍNLÁTÁSÁN? - hogy a színlátást vizsgáló mérést MEGYÉNKBEN KIZÁRÓLAG AZ OKULA OPTIKA végzi és korrekciós szemüvegét el is készíti?

A világot öt érzékszervünkkel érzékeljük. Azonban az információk legnagyobb részét, 90%-át szemünktől kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra. Színe alapján keresi meg a háziasszony a friss húst és zöldséget; az arcszín árulja el az egészséget vagy a betegséget éppúgy, mint a kedély hullámzását; színük alapján választjuk ki ruháinkat, kozmetikumainkat, bútorainkat. Színes lámpák jelzik a légi, vízi és földi közlekedésben, hogy merre szabad menni, merre nem; színjelzések alapján ismerik fel a villanyszerelők a különböző vezetékeket; a számítástechnikában a monitor színes feliratai segítik a gyors tájékozódást. Egy jó színlátó több millió színárnyalatot meg tud különböztetni, egy színtévesztő csak pár ezret, esetleg csak pár százat. Szinte az élet minden területén hátrányos helyzetben van a jó színlátókhoz képest. Szemünk a világosság és színkontrasztok alapján különbözteti meg, ismeri fel a tárgyakat. A színtévesztők színkontraszt érzékenysége kisebb az ép színlátókénál. Ezért kevesebb részletet tudnak felismerni környezetükben. Különösen a színes betűkkel nyomtatott szövegek, ábrák, térképek okoznak nehézséget számukra. A korrekciós szemüveget viselő színtévesztők színkontraszt érzékenysége csaknem a normál szintre javítható. Több, mint 100 olyan foglalkozás ismert, amelyeknél a színtévesztés hátrányos helyzetet jelent. Például orvos, fogász, fogtechnikus, fodrász, kozmetikus, szobafestő, cipész, kirakatrendező, stb.

Gyermekkorban különösen hátrányos a színtévesztés. Ebben a korban a tanulásban és az önértékelésben is hátrányos helyzetbe kerülhet a színtévesztő kisgyermek. Óvodások és kisiskolások például rajzaikon vörös füvet, zöld háztetőt festhetnek, és ezért rossz jegyet kaphatnak, ráadásul még ki is nevetik őket a többiek. Nem látják jól színes tankönyveik ábráit, a színes krétát a táblán, a térképek színes vonalait.

A színes látás eszköze a szem és agy. A szem miniatűr, nagyfelbontású digitális kamerához hasonlóan működik, amelyhez az adatok értelmezésére és tárolására hatalmas kapacitású számítógép: az agy csatlakozik. A szemünkbe bejutó fényt a szem "objektívje", a szemlencse, a szem hátsó felszínét borító ideghártyára (retinára) fókuszálja. A retinán a digitális kamerák képfelvevő felületéhez hasonlóan érzékelő elemek milliói helyezkednek el. A látás érzékelő elemei (az esti fényben működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő mintegy 7 millió csap) száma meghaladja a legnagyobb felbontású digitális kameráét is. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a látóidegen keresztül az agy felé továbbítják. Az esti látás elemei, a pálcikák, nem látnak színeket, viszont rendkívül érzékenyek. A nappali látás elemei, a csapok, kevésbé érzékenyek, ezzel szemben színesen látnak. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csapokban három különböző pigment található. Ezek közül egyik a vörös, másik a zöld, harmadik pedig a kék fényre érzékeny. Ezek a pigmentek nyelik el a fény vörös, zöld illetve kék részét, és attól függően, hogy melyikből mennyit tudtak elnyelni, alakulnak ki a színárnyalatok.

A színtévesztés örökletes rendellenesség. Európában a felmérések szerint a férfiak 8%-a, a nők 0,5%-a öröklötten színtévesztő. Az emberi szemben, a retinán három típusú (vörös, zöld és kék fényre érzékeny) színérzékelő receptorok helyezkednek el. Ezen receptorok ingerületéből rakja össze az agy a színes képet. Színtévesztők esetében mind a három színérzékelő receptor működik, de valamelyik típus érzékenysége lecsökkent. Vannak szerzett színlátási zavarok is, de ezek általában valamely ártalom (alkoholizmus, mérgezések, betegségek) következményei, és ennek megszűnésekor el szoktak múlni.

Az örökletes színtévesztés típusa és súlyossága az évek múlásával nem változik, viszont a normál szemüvegekhez hasonlóan, színlátást korrigáló lencsékkel a színlátás javítható. A klinikai vizsgálatok szerint a színtévesztők mintegy 70 %-ának hatásos korrekciót nyújt a korrekciós szemüveg. A javulás az objektív teszteken (Ishihara teszt, monitoros tesztek) jól kimutatható, azonban a pácienseknek csak mintegy 25%-a érzékeli a hatást azonnal egyértelműen pozitívnak.

A többség érzékeli ugyan, hogy színesebbnek látja a világot, azonban először a megszokott színek megváltozását inkább zavarónak, mint hasznosnak érezheti. Azonban közismert jelenség, hogy szemünk nagymértékben tud alkalmazkodni a környezet gyors illetve lassú változásaihoz egyaránt. Megfigyelhető, hogy ha napfényről lámpafényes szobába lépünk, először mindent vöröses színűnek látunk, mivel a lámpafény sokkal több vörös komponenst tartalmaz, míg kéket alig. De már néhány perc után mindent ismét eredeti színében látunk, mert a szem színadaptációs képessége kiegyenlíti a különbségeket. Másik példa a szürkehályog (cataracta) műtét utáni állapot, amelyben mindent nagyon kék színűnek lát a megműtött beteg. Ez azért van, mert szeme hozzászokott az egyre homályosodó szemlencse hatásához, amelyet most eltávolítottak. Általában két hét, egyes esetekben két hónap is kell ahhoz, hogy a szem ismét mindent a megszokott színben lásson. Ugyanez a helyzet a színlátást korrigáló szemüvegekkel is: hozzá kell szokni a színéhez. A hozzászokás (a színadaptáció) folyamata fiatal korban rövidebb, akár néhány perc, de lehet néhány nap is. A színadaptáció folyamata ezen kívül a korrekciós lencsék hatásmechanizmusának fontos része. A színlátás korrekciója csak akkor éri el teljes mértékét, amikor a színadaptáció létrejött. Hagyni kell időt a színadaptációra. Vannak, akik úgy érzik, a javulás mértéke nem elegendő, nem éri meg megvenni és viselni a szemüveget. Azonban azt tudni kell, hogy a javulás nem feltétlen 100 %-os. Ez ugyanolyan dolog, mint bármely más képességünk pótlása.Pl. a dioptria-hibás szemre alkalmazott szemüveg sem ad olyan tökéletes látást, mint egy fiatal, egészséges szem.
A tanulás nem elhanyagolható része a korrekció jóságának. Ahogyan egy progresszív szemüveglencsével meg kell tanulni látni, ugyanúgy a színlátást korrigáló szemüveggel is meg kell tanulni a színeket felismerni, értelmezni. A korrekciós szemüvegek elsősorban a szín diszkriminációs képességet (a finom színárnyalatok megkülönböztetésének képességét) javítják. A szín identifikáció (a színek megnevezésének képessége) tanulási folyamat eredménye. Ezt kisgyermekkorban, a beszéddel egyidőben tanuljuk meg, és a színlátás-javító szemüvegekkel újra meg kell tanulni.Természetesen a tanulás is gyorsabban megy fiatal korban, mint idősebbeknél.
Vannak, akiket zavar a szemüveg csillogása, tükrözo hatása. A csillogás az alkalmazott vékonyréteg-technika következménye. A szemüveg a szembe érkező fény színét olymódon változtatja meg, hogy a szemből az agyba érkező szín-ingerületek olyanok legyenek, mintha egy ép színlátású, szemüveg nélküli szemből érkeznének. A szemüveg a fény nemkívánt részét visszatükrözi, és csak a szükséges részt engedi át. A csillogás kellemetlen hatása abból is fakadhat, ha hátulról érkezo fényeket bevetíti a szembe a szemüveglencse. Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy olyan keretet választunk, amely nem szélesebb az arcnál. Van, aki attól tart, hogy a szemüveg enyhe fényelnyelő hatása miatt rosszabbul fog látni. A korrekciós szemüveglencsék fényáteresztő képessége átlagosan mintegy 40 %. Ehhez képest egy halvány napszemüveg a fénynek mindössze 5-10 %-át, egy sötétebb napszemüveg 1-2 %-át engedi át. Mesterséges fényben, szobában, TV-zésnél elegendő fény áll rendelkezésre, ilyenkor is nyugodtan használhatjuk a korrekciós szemüveget.

A legtöbb színlátást vizsgáló teszt csak az épszínlátók és a színtévesztők megkülönböztetésére szolgál, így nem képes a megfelelő színlátást korrigáló lencse kiválasztására. A színlátást vizsgáló tesztünk meghatározza a színtévesztés típusát és súlyosságát, valamint a korrekciós lencsékkel való visszamérés során segít a legjobb korrekciós lencse kiválasztásában. A színlátást korrigáló rétegek, mind dioptriás (egyfókuszú, bifokális, multifokális), mind 0 dioptriás lencsékre felvihetők. A technológia bonyolultsága egyenlőre nem teszi lehetővé, hogy kontaktlencsében is elérhetőek legyenek a színlátást korrigáló rétegek.

A megadott időpontban szánjon rá 1 órát a mérésre. A mérés színes monitoros, számítógépes tesztekből és műszeres mérésekből áll. Minden ma használatos módszerrel megvizsgáljuk a színlátást. A mérések kicsit fárasztóak, de fájdalommentesek és ártalmatlanok. Ezen idő alatt kipróbáljuk a színlátást korrigáló lencséket is, és megvizsgáljuk, mennyire javítják a színlátást. Szemüvegviselőknek a megfelelő dioptriájú lencsékre, nem szemüvegeseknek nulla dioptriás lencsékre készítjük el a korrekciós lencséket.